Összevisszaság

amit: No Doubt - Don't Speak

Hazaértem Inárcsról, ahol színjátszani voltam. A darab borzalmas volt :'D Az van, hogy hét éves korom óta vagyok amolyan hobbi "színész". Nem szeretem így nevezni magam, de mások így neveznek minket, és nekem sincsen rá jobb szavam, így aztán maradjunk ennél.
Minden évben Zamárdiban töltünk nyáron egy hetet, 140 gyerek körülbelül és jómagam, ahol van egy ilyen színjátszóknak való tábor. Hat napotok van rá, hogy összerakjatok - csoportokba rendeződve, egy rendezővel kiegészülve - egy komplett darabot, amit aztán előadtok a tábor utolsó napján.
Október első hétvégéje pedig arról szokott szólni, hogy újra összejövünk Inárcson, és felelevenítjük a darabokat, de ez inkább szól ilyenkor a barátokról, semmint a komoly munkáról. Így érthető, hogy mi is jól elbénáztuk xD
Egyébként normális bemutató lesz november 18-án a Marczibányi téri művelődési központban, ha valakit érdekelne :)

A darabunk Janne Teller - Semmi c. regényén alapszik, amiről annyit kell tudni, hogy amikor megjelent Dániában, szinte azonnal betiltották, aztán kötelezővé tették a gimnazisták számára, és leginkább csak úgy emlegetik, mint a XXI. század Legyek urát. Olyan gyerekekről szól, akik egyik osztálytársuk süket, filozofikus szövegének hatására meg akarják keresni az élet értelmét, ezért aztán megalkotják a Fontos Dolgok Halmát. Először csak kis dolgok kerülnek a halomra: bicikli, szandál, egy hörcsög ketrecben.

Aztán a gyermeki természet tisztaságában elpattan valami, és egyre durvább dolgok kerülnek rá.

Egy halott testvér.
Egy lány szüzessége.
Egy fiú ujja, hogy soha többé ne tudjon gitározni.

És a végén mind rádöbbennek, hogy talán ennek sem volt semmi értelme.

Ha őszinte akarok lenni, a Semmi egy borzasztó könyv - én elolvastam, nem csak játszottam benne, szerepem szerint egy lányt, akinek elveszik a testvérét, akit mellesleg valóban a húgom alakított -, de úgy borzasztó, hogy nem tudod letenni, mert lebilincselő, elgondolkodtató. Ha akad egy üres három órátok, olvassátok el. Nem hosszú, annyi bőven elég lesz rá. Talán sírni fogtok, talán hányingeretek lesz, de ez a könyv tökéletes a maga morbid módján, és olyan gondolatokat kaptok tőle, amit semmi mástól nem kaphatnátok meg

Minden hamarosan megváltozik, és visszájára fordul, és akkor újból sötét lesz, és hideg, és nem lesznek virágok, de még levelek se a fákon. A tavasz csupán azt idézte fel bennünk, hogy nekünk is hamarosan el kell mennünk.

Az egyik nap olyan volt, mint a másik. És bár hét közben nem győztük várni a hétvégét, a végén mindig csalódtunk. Aztán hétfő lett megint, és kezdődött elölről az egész. Ez az élet, semmi több. Kezdtük megérteni (...), hogy a felnőttek miért úgy néznek ki, ahogy. És akkor is, ha megfogadtuk, hogy mi sose fogunk rájuk hasonlítani, pontosan ez lesz a helyzet. Pedig még a tizenötöt se töltöttük be. Tizenhárom, tizennégy, felnőtt. Halott.

Azért sírtunk, mert elvesztettünk valamit, és kaptunk valamit cserébe. És azért, mert elveszíteni és kapni valamit egyformán fájdalmas. És mert tudtuk, mit vesztettünk el, de még nem tudtuk szavakba önteni, mi az, amit kaptunk.

Na, de most kicsit vidámabb téma következzen :) Akik néha ránéztek a régi blogomra, tudják, hogy nagyon sokat jártam moziba (most is szeretnék, de spórolás van, úgyhogy nem tudok :/) és szoktam filmkritikákat írni. Tegnap pedig láttam egy új trailert! Woohoo~ És nekem nagyon tetszett emberek.


Persze, szeretni kell ehhez valamilyen szinten a westernt, de nagyon jónak néz ki~

És ha már filmeknél tartunk, elkezdődött annaka  két sorozatnak az új évada, amit a Game of Throneson kívül nézni szoktam, és mindkettő eszméletlenül erősen kezdett!
A Supernaturalról (Odaát magyarul) és a Merlinről van szó, nekem nagyon bejöttek.
Ti néztek valamilyen sorozatot? :)

És végül: a mai napon fel fogom tenni a Love hurts új fejezetét is a Taníts meg mellé! :) Remélem, hogy ezzel sikerül nektek örömet szereznem :)

Egyébként biztosan tudjátok, milyen nap van ma.

És akkor fehér lesz a vérünk. És mögéjük állunk. És megáll az egész világ kilencven perc erejéig.