Néha úgy érzem, hogy az egyetem fel akar falni. Élve. Különösen igaz ez az elmúlt időszakban, közelednek ugyanis a vizsgáim, ergo az összes ZH-t és leadandót most kell megejteni. Sajnálom, hogy így eltűntem, de ez az állapot maradni fog még vagy egy hétig. Utána szerencsére már a beírások következnek az indexbe, szóval viszonylag lazább lesz a dolog, én meg végre leülhetek majd írni. Remélem.
Sajnálom, hogy nem kommenteltem még fejezetekre, de egyszerűen ahhoz sem volt erőm. Higgyétek el, attól még olvasok, blogot is, ficet is, csak egyszerűen mire odáig jutok, hogy írjak is valamit, elalszom. Napjaimat többnyire Tutanhamon királyi társaságában töltöm, esetleg a homo erectusról tanulok, legvégső esetben pedig jöhetnek a görögök...
Hát igen. Nem unatkozom.
Történt azonban valami jó is velem, ha már itt tartunk.
Rengeteget kellett tanulnom, és egyszerűen sokszor már úgy éreztem, hogy menten szétrobban az agyam, úgyhogy olyat tettem, amit már nagyon régen nem: leültem rajzfilmet nézni.
A választásom pedig egy olyan mesére esett, amit már elég régóta terveztem végignézni, mert imádom az összes olyan dolgot, aminek köze van az elemekhez.
Igen. Avatar: Az utolsó léghajlító.
Aki esetleg látta a filmet, az most gyorsan törölje ki az agyából. Az a film egy szenny, megcsúfolása mindannak, amit az Avatar valóban jelent. Elsőként, borzasztó függőséget tud okozni. Láttam, hogy sokan animeként emlegetik, pedig ez valójában nem az. Nem japánok csinálták, még csak nem is japánok rajzolták, úgyhogy én semmiképpen nem tekintek rá animeként. A nickelodeonon játszották annak idején 2005-től kezdve, szóval nem mai a dolog.
És higgyétek el nekem...
Ez a rajzfilm tökéletes. Sírsz rajta, nevetsz, összeszorul a szíved, imádod a karaktereket és... És. És csomószor nem is igazi gyerekmese, már ami a mondanivalóját illeti. Csodálatos. Szóval ha nagyon unatkoznátok így télhez közeledve, akkor ne féljetek letölteni és belekezdeni. Ez az, amit senki, soha az életben nem fog megbánni.
Mert visszaadja a gyerekkorodat. Mert rádöbbensz, hogy milyen volt gyereknek lenni. És hogy milyen az, amikor fel kell nőnöd.
