Amit: Adele - Skyfall
Reggel, amikor felébredtem, alig akartam hinni az emlékeimnek, már ha értitek, mire gondolok. Nem is értettem az egészet. Mármint semmi focis dolgot nem csináltam este, olyat meg különösen nem, aminek köze volt Karim Benzemához. Valójában A felhők fölött 3 méterrelt néztem (erről majd szeretnék írni valamikor, ha időm engedi, egy kritikai posztot írni, de haj, mikor lesz nekem időm?), illetve az utolsó húsz percet már csak reggel fejeztem be, nagyon fáradt voltam.
Tök nyugodtan hajtottam álomra a fejemet, vagyis kicsit persze a film hatása alatt voltam, úgyhogy már totál rá voltam készülve, hogy akkor most majd ezzel kapcsolatban fogok álmodni - nem egyszer esett meg - és valami számomra teljesen és tökéletesen érthetetlen dolog történt.
Ugyanis Karim Benzemával álmodtam! o__O
Hogy? Ha van ember, aki mint férfi teljesen és tökéletesen hidegen hagy a Real Madridból, na, az ő. Meg úgy egyébként is, csak azért kedvelem, mert nálunk játszik, különben körülbelül ki nem állhatom a franciákat. És most ne értsetek félre, én komolyan szeretem Karimot. Legalábbis egészen eddig tudtam rá úgy gondolni, mint egy amolyan tesóra, vagy jó barátra, ha már el kell helyeznem valahol.
És erre bumm!
Az elménk komolyan nagyszerű és kiismerhetetlen dolog.
Olyan arcpirító álmom volt a fiatalemberrel, hogy részleteibe menően le sem merem írni nektek, és ez most nem vicc x'D Már alapból az nagyon durva, hogy a tengeren hajóztunk, gyakorlatilag KETTEN egy vitorláson (khmkhm, képzelhetitek), de közelebbit nem tudok mondani. Elég sok részét láttam már a tengereknek, ilyet még pont nem. Elszórtan kis szigetek meg hasonlók. És ANNYIRA, de komolyan mondom, ANNYIRA romantikus volt, hogy már reggel fél nyolckor képes voltam egy pici gyomorgörccsel olvadozni x'D Szégyellem magam, de komolyan. Az elmúlt jó pár hónapban (vagy talán évben) nem tudtam megérteni, hogy mit esznek a lányok ezen a srácon. Mármint kedveske, én is szeretem, de úgy nem mozgatott meg bennem semmit.
NA, HÁT ENNEK VÉGE.
Erősen fontolgatom, hogy ez a sztori kicsit megszínezve, tömény nyáltengerként, értelmes történet nélkül, vagy 2-3 fejezetben meg fog születni a klaviatúrám alatt :'D Most mondjátok meg. Végtelenül gyenge vagyok.
De nem érthetitek, amíg nem láttátok azt, amit én az éjjel. A fehér vitorlát, az ágyat a hajó belsejében a fehér lepedővel, és a csak rávetett, egyszerű plédekkel, meg a kék vizet, meg a mosolyát, és a ruhái nagy részének teljes hiányát...
Na jó. Abbahagytam, mert már megint kezdek hiperventillálni :'D
Ma azonban nem csak azért van jeles nap, mert én már megint vörös vagyok Karim Benzemától, ami körülbelül olyan ritka volt eddig, mint a fehér holló, hanem mert mindannyiunk egyik kedvenc írójának ma van a születésnapja :) Úgyhogy én ennyivel szeretnék ehhez hozzájárulni :D
