2012. november 30., péntek

Életjel

Néha úgy érzem, hogy az egyetem fel akar falni. Élve. Különösen igaz ez az elmúlt időszakban, közelednek ugyanis a vizsgáim, ergo az összes ZH-t és leadandót most kell megejteni. Sajnálom, hogy így eltűntem, de ez az állapot maradni fog még vagy egy hétig. Utána szerencsére már a beírások következnek az indexbe, szóval viszonylag lazább lesz a dolog, én meg végre leülhetek majd írni. Remélem. 

Sajnálom, hogy nem kommenteltem még fejezetekre, de egyszerűen ahhoz sem volt erőm. Higgyétek el, attól még olvasok, blogot is, ficet is, csak egyszerűen mire odáig jutok, hogy írjak is valamit, elalszom. Napjaimat többnyire Tutanhamon királyi társaságában töltöm, esetleg a homo erectusról tanulok, legvégső esetben pedig jöhetnek a görögök...

Hát igen. Nem unatkozom.

Történt azonban valami jó is velem, ha már itt tartunk.

Rengeteget kellett tanulnom, és egyszerűen sokszor már úgy éreztem, hogy menten szétrobban az agyam, úgyhogy olyat tettem, amit már nagyon régen nem: leültem rajzfilmet nézni.

A választásom pedig egy olyan mesére esett, amit már elég régóta terveztem végignézni, mert imádom az összes olyan dolgot, aminek köze van az elemekhez.

Igen. Avatar: Az utolsó léghajlító.

Aki esetleg látta a filmet, az most gyorsan törölje ki az agyából. Az a film egy szenny, megcsúfolása mindannak, amit az Avatar valóban jelent. Elsőként, borzasztó függőséget tud okozni. Láttam, hogy sokan animeként emlegetik, pedig ez valójában nem az. Nem japánok csinálták, még csak nem is japánok rajzolták, úgyhogy én semmiképpen nem tekintek rá animeként. A nickelodeonon játszották annak idején 2005-től kezdve, szóval nem mai a dolog.

És higgyétek el nekem...

Ez a rajzfilm tökéletes. Sírsz rajta, nevetsz, összeszorul a szíved, imádod a karaktereket és... És. És csomószor nem is igazi gyerekmese, már ami a mondanivalóját illeti. Csodálatos. Szóval ha nagyon unatkoznátok így télhez közeledve, akkor ne féljetek letölteni és belekezdeni. Ez az, amit senki, soha az életben nem fog megbánni.

Mert visszaadja a gyerekkorodat. Mert rádöbbensz, hogy milyen volt gyereknek lenni. És hogy milyen az, amikor fel kell nőnöd.


2 megjegyzés:

  1. Hát én már komolyan azt hittem, hogy felfalt az egyetem. Örülök neki, hogy nem! Kitartás már nincs sok! :)

    A Léghajlító, mint film, függetlenül a mesétől, tényleg ritka szar lett. Én pénzt adtam érte, hogy megnézhessem. Akkorát még életembe nem csalódtam. Hazáig ócsároltam az egészet! Kezdve a rendezővel, akinél valami nagyon elromlott pár éve.
    Olyan film után mint a Hatodik érzék, de még a Jelek se volt rossz, sőt talán a Falu se. (Egyébként szerintem a Farkas és a lány egy kibaszott Falu fanfic, ami ötvözve lett Piroskával. :D)
    Abba kellett volna hagynia még mielőtt az Oszkár jelölésből Málna nem lett. De gondolom nem akarta megbántani a kislányát...
    Mindegy is. Hopsz kicsit elragadtattam magam. Bocsi. :)

    Ha tényleg unatkozni fogok akkor elkezdem majd nézni a mesét. :) Ha te mondod akkor biztos jó. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem, még tényleg nem. És a legrosszabb, hogy rengeteg ötletem lenne írni. Csak időm nincsen. De sebaj, túl fogom élni :) [Mikor kapunk fejezetet? *_*]

      Borzasztóan gagyi az a film. Bele akartak sűríteni egy 20 részes évadot egyetlen filmbe, ami már önmagában is szörnyű, aztán olyan színészekkel toldották a dolgot, hogy valami elképesztő... Mármint nincs velük bajom egyébként, csak a szerepeikben... na mindegy.
      Hát igen. Nem egy hatodik érzék volt :'D

      Eszméletlenül aranyos, aztán minél több minden történik velük, annál komolyabb lesz az egész :)

      Törlés